Környezetvédelmi konferencia Siófokon

Megváltozott a Balaton viselkedése

Alapítványunk tagjai május végén részt vettek egy a Balatonnal kapcsolatos aktuális, köztük környezetvédelmi kérdéseket is feszegető konferenciasorozat első rendezvényén, ahol tudósok adtak arról számot, hogy alaposan megváltozott a Balaton viselkedése, és mire lehet számítani emiatt a jövőben. (A Magyar Hidrológiai Társaság, a Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által szakembereknek és laikusoknak rendezett ingyenes rendezvénysorozat Keszthelyen és Balatonfüreden folytatódik a következő hónapokban.)

A rendezvényen felvetődött, hogy az ország szinte semmit sem költ a Balaton kutatására, holott fel kellene készülni arra, hogy pár évtized múlva növekszik a szárazság, ami kihathat az érzékeny, sekély víz üdülő-tóként való hasznosítására. 

Az ezredforduló óta átlag alatti mennyiségű csapadék hullott a Balatonra - kivéve a 2010-es évet -, és hatszor fordult elő, amire az 1921-óta zajló mérések óta korábban nem volt példa, hogy több vizet vesztett a tó, mint amennyi belekerült, vagyis negatívvá vált a vízmérlege - summázta a helyzetet Varga György, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy az 1970-es évek óta jelentősen csökkent a vízgyűjtőkről tóba folyó víz mennyisége, és az évszázad végéig várhatóan 2-3 Celsius-fokkal emelkedik az éves középhőmérséklet.

Nováky Béla, a műszaki tudomány kandidátusa (MTA), a Nobel-békedíjas ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) értékelő jelentésének egyik szerzője azt mutatta be, hogy a Balaton életében 2000 előtt kisebb változásokat, periódusokat lehetet észlelni, az ezredforduló után azonban jelentősen megváltoztak a tó "belső törvényszerűségei", vagyis az éghajlatváltozás éreztetni kezdte hatását. Hangsúlyozta, nagy a bizonytalanság abban, hogy hogyan alakul a térség éghajlata a jövőben, és annak milyen hatásai lesznek, de fel kell készülni erre a bizonytalanságra is.

Egy uniós program (EULAKES projekt) előrejelzései szerint pár évtized múlva számottevően szárazabbá válthat a tó körüli éghajlat. 2015-2020-ig még nem várható jelentős változás, így van idő felkészülni, és addig kidolgozni a megfelelő vízgazdálkodási stratégiát.

A rendezvényen a balatoni nádas legfrissebb felméréséről, és annak eredményeiről Pomogyi Piroska, a téma szakértője számolt be, szót ejtve arról is, hogy a nádas esetenkénti túlzott védelme több helyen már ellehetetleníti a tóhasználatot.

Az előadásokból világossá vált, hogy elsőként a tudósoknak kell eldönteniük, milyen intézkedések szükségesek a Balaton-körüli vízgazdálkodásban, a civileknek pedig továbbra is nagy szerepük van a környezetvédelemben, és a változásokra való felkészülésben.

- tt - 

Joshi Bharatnál jártunk

Joshi Bharatnál jártunk

A felesége révén fonyódi kötődésű Joshi Bharat, indiai származású sorselemző és műsorvezető fogadta alapítványunk alapítóját, kíséretét, és válaszolt néhány kérdésünkre is. Vállalta, hogy közreműködik egy sokgyermekes anya meglepésében, és annak régi vágyát teljesítve személyes útmutatást ad számára. 

Stúdiójában a számos emléktárgy, relikvia között fellelhető volt Sai Baba portréja is.

Joshi Indiában született, papi kasztban, ahol az asztrológia és a sorselemzés tudománya családi örökség. Ő ebben nőtt fel, és bár megpróbált ősei tudománytól eltérő pályát választani, egy ideig bábművészként és színészként dolgozott, végül mégis sorselemző vált belőle. Magyarországon telepedett le, alapított családot, és manapság többféle útmutatást is ad a hozzáfordulóknak televíziós műsoraiban, illetve személyesen. Társára, Csilla asszonyra, aki több mint húsz éve a felesége, Fonyódon talált rá egy meditációs tanfolyamon.

 

Villáminterjú Joshi Bharattal:

AEÉ: Mi a véleménye Sai Baba legfőbb, az alapvető emberi értékekről szóló tanításáról? Joshi: Indiában születtem, közel áll hozzám minden keleti filozófia, legyen az japán, kínai, buddhista, vagy más. A lényeg úgyis az érző lélek, e nélkül képtelenség fejlődni. Az alapvető emberi értékek fontosságáról több ezer éve vallanak megvilágosodott bölcsek. Ezek követését és tanítását én is fontosnak vallom, attól függetlenül, hogy nem vagyok Sai Baba követő.

AEÉ: Hogy látja, megfelelő irányba tart-e manapság az emberiség?

Joshi: Miközben az emberiség technikailag rendkívül sokat, emberileg jóval kevesebbet fejlődött az elmúlt évtizedekben. Mindenki a boldogságot hajszolja. Egy kicsit meg kellene állni, mert ez az iram hamis irányba vihet el.

AEÉ: Ön Indiából jött, és sok országban járt. Van-e különbség a magyarok és az indiaiak, illetve a többi nép között?

Joshi: A magyar népben alapvetően benne van az empátia, de most, hogy mindenki élete a védekezésről, saját birodalmának megvédéséről szól, kezd eltűnni ez a jó tulajdonság. A meglátásom szerint az alapvető emberi értékek megítélésnek tekintetében nincs különbség a két nép között. A többi, általam megismert nemzethez viszonyítva azt mondhatom, a magyarok nincsenek rosszabb szellemi állpontban, mint bármelyik más nép. Egyébként azt vallom, hogy a Földön hét milliárd ember él, és egyiknél sem azt kell nézni, hogy melyik néphez tartozik, hanem hogy milyen egyénről, milyen személyiségről van szó. Ettől függ ugyanis kinek mi a jó, és akkor lesz jobb a világ, ha mindenki megkapja azt, amire szüksége van.

- tt -