2012. január 11., szerda

A nágocsi anyaotthon karácsonyfája alá kerültek az adományok

Nem hirdettük, nem reklámoztuk, de elégnek bizonyult, hogy szájról szájra terjedt karácsony előtt a hír; a nágocsi „Árvácska” Református Anya- és Csecsemőotthon számára gyűjtünk adományokat. Rengeteg játék, ruha, tartós élelmiszer, valamint 100 ezer forint gyűlt össze az otthonban tartózkodó 11 anya és 21 gyermek számára, amit az alapítvány tagjai, pártfogói mellett a fonyódi és a Fonyód környéki lakosok adtak össze. Az Alapvető Emberi Értékekért Közhasznú Alapítvány együttműködő partnere, a Metafizikai Akadémia elsős hallgatói is gyűjtést rendeztek, és az összejött 70 ezer forintnyi adományon tartós élelmiszert vásároltak, amit maguk szállítottak az anyaotthonba.

Az adományokat december 23-án az alapítványunk alapítója, valamint három fős kuratóriuma szállította a helyszínre a társszervezet képviselőivel együtt, akik a hivatalos átadás-átvétel után részt vettek az otthon karácsonyi ünnepségén is. Az intézmény lakói – anyukák és gyerekek – betlehemes játékkal és műsorral tették meghittebbé az ünnepet.

Nagy Csabáné Judit, az otthon vezetője a készülődés közepette elmesélte, hogy 1992-ben, az ekkor életbelépett abortusz törvény okán kezdeményezte dr.Márkus Mihály református püspök, hogy létesítsenek egy anyaotthont mindentől távol, ahol a teherbe esésük miatt bajba jutott lányok, asszonyok védett körülmények között szülhetik meg, és ápolhatják gyermekeiket. A Dunántúli Református Egyházkerület Tanácsa úgy döntött, a Somogy megyében található nágocsi egyházközség üresen álló lelkészlakását építi át a célra. A költségekhez a Népjóléti Minisztérium, és a svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS nyújtott jelentős támogatást. Az „Árvácska” névre keresztelt intézmény hivatalosan 1995. január 12-én kezdte meg a működését. Azóta 482 anyának és ezernél is több gyermeknek nyújtott hónapokra, olykor évekre átmeneti otthont, mindvégig Judit asszony vezetésével.

„Mindegy ki az és honnan jön, felveszünk minden bajba jutott anyát, még ha pótágyat kell is felállítani”- mondta az intézményvezető, aki egyébként a helyi lelkész felesége, és a saját négy gyereke mellett felvállalta két, az otthonban hagyott gyermek felnevelését is. Beszámolója szerint akadtak anyák, akik életükben itt kaptak először ajándékot karácsonyra, húsvétra, vagy születésnapjukra.

Az otthon esetenként akkor is tartja a kapcsolatot hajdani lakóival, ha már sikerült a saját lábukon megállniuk, munkát találniuk, vagy a családjukba visszailleszkedniük, de a segítségre továbbra is rászorulnak. „Utógondozásnak” hívják, amikor egy-egy anya, vagy magasabb iskolákig eljutó gyermek továbbra is részesül az adományokból, amelyek begyűjtésében, rendszerezésében, felosztásában, célba juttatásában az intézmény öt alkalmazottja segíti a lelkészházaspárt.

Az alapítványunk szeretne további segítséget nyújtani a nágocsi anyaotthon lakóinak, és nemcsak adományok gyűjtésével, hanem beszélgetésekkel, közös programokkal, nyaralásszervezéssel is, amelyhez kezdeményezte egy együttműködési megállapodás megkötését az otthon vezetőjével.
Török Tünde

1 megjegyzés:

  1. Nagy örömmel tölt el a jó hír! A véletlen folytán bukkantam rá arra az édesanyára, akit 20 évvel ezelőtt kísértem el az otthonba, mint családgondozó Tatáról. A Máltai Szeretetszolgálat autójával és sofőrjével mentünk. Pontosabban nem is az édesanyára, hanem a most érettségiző, ott született leányra bukkantam rá. Kollégiumban nevelkedett, nagyon szerencsésen alakult a sorsa hála Istennek! Jól tanult, tanul, boldog az iskolai közösségben, felkarolták az osztálytársai, s kollégiumi társai. Édesanyja ma is egyedülálló, ma már közmunkásként dolgozik, a leány hét végeket nála tölti. Engem személy szerint az isteni gondviselés tölt el csodával, hogy a teljes ismeretlen apától, s az értelmileg retardált anyától született gyermek nagyon jó képességű, minden tekintetben kiváló személyiséggé fejlődött. Köszönet az otthonnak, ahonnan elindult egy gyermek, az édesanyjával! Keresztes Erzsébet

    VálaszTörlés