2012. január 11., szerda

A nágocsi anyaotthon karácsonyfája alá kerültek az adományok

Nem hirdettük, nem reklámoztuk, de elégnek bizonyult, hogy szájról szájra terjedt karácsony előtt a hír; a nágocsi „Árvácska” Református Anya- és Csecsemőotthon számára gyűjtünk adományokat. Rengeteg játék, ruha, tartós élelmiszer, valamint 100 ezer forint gyűlt össze az otthonban tartózkodó 11 anya és 21 gyermek számára, amit az alapítvány tagjai, pártfogói mellett a fonyódi és a Fonyód környéki lakosok adtak össze. Az Alapvető Emberi Értékekért Közhasznú Alapítvány együttműködő partnere, a Metafizikai Akadémia elsős hallgatói is gyűjtést rendeztek, és az összejött 70 ezer forintnyi adományon tartós élelmiszert vásároltak, amit maguk szállítottak az anyaotthonba.

Az adományokat december 23-án az alapítványunk alapítója, valamint három fős kuratóriuma szállította a helyszínre a társszervezet képviselőivel együtt, akik a hivatalos átadás-átvétel után részt vettek az otthon karácsonyi ünnepségén is. Az intézmény lakói – anyukák és gyerekek – betlehemes játékkal és műsorral tették meghittebbé az ünnepet.

Nagy Csabáné Judit, az otthon vezetője a készülődés közepette elmesélte, hogy 1992-ben, az ekkor életbelépett abortusz törvény okán kezdeményezte dr.Márkus Mihály református püspök, hogy létesítsenek egy anyaotthont mindentől távol, ahol a teherbe esésük miatt bajba jutott lányok, asszonyok védett körülmények között szülhetik meg, és ápolhatják gyermekeiket. A Dunántúli Református Egyházkerület Tanácsa úgy döntött, a Somogy megyében található nágocsi egyházközség üresen álló lelkészlakását építi át a célra. A költségekhez a Népjóléti Minisztérium, és a svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS nyújtott jelentős támogatást. Az „Árvácska” névre keresztelt intézmény hivatalosan 1995. január 12-én kezdte meg a működését. Azóta 482 anyának és ezernél is több gyermeknek nyújtott hónapokra, olykor évekre átmeneti otthont, mindvégig Judit asszony vezetésével.

„Mindegy ki az és honnan jön, felveszünk minden bajba jutott anyát, még ha pótágyat kell is felállítani”- mondta az intézményvezető, aki egyébként a helyi lelkész felesége, és a saját négy gyereke mellett felvállalta két, az otthonban hagyott gyermek felnevelését is. Beszámolója szerint akadtak anyák, akik életükben itt kaptak először ajándékot karácsonyra, húsvétra, vagy születésnapjukra.

Az otthon esetenként akkor is tartja a kapcsolatot hajdani lakóival, ha már sikerült a saját lábukon megállniuk, munkát találniuk, vagy a családjukba visszailleszkedniük, de a segítségre továbbra is rászorulnak. „Utógondozásnak” hívják, amikor egy-egy anya, vagy magasabb iskolákig eljutó gyermek továbbra is részesül az adományokból, amelyek begyűjtésében, rendszerezésében, felosztásában, célba juttatásában az intézmény öt alkalmazottja segíti a lelkészházaspárt.

Az alapítványunk szeretne további segítséget nyújtani a nágocsi anyaotthon lakóinak, és nemcsak adományok gyűjtésével, hanem beszélgetésekkel, közös programokkal, nyaralásszervezéssel is, amelyhez kezdeményezte egy együttműködési megállapodás megkötését az otthon vezetőjével.
Török Tünde

2012. január 3., kedd

Látogatóban a Siófoki Állatvédő Alapítványnál

2011. december 18-án látogatást tettünk Lakatos Lászlóval, Alapítványunk egyik kuratóriumi tagjával a Siófoki Állatvédő Alapítványnál, akik kutya- és macskamenhelyt működtetnek Siófok határában.

Nem mentünk üres kézzel, 40 kg kutyatápot adományoztunk az ott lakó kutyusoknak. Bevallom, először kissé szorongva léptem be a menhely területére, mert nagyon sajnálom az állatokat, azonban amikor egy csapat kölyökkutya rohant felém,  mindjárt elmúlt a szorongásom.

A kis kutyakölykök simogatása közben  hálát adtam magamban azért, hogy a gyermekeink nélkül jöttünk, ugyanis nem tudtuk volna meggyőzni őket arról, hogy nem kell több kutya otthonra.

Éberhardt Magdolna a menhely egyik munkatársa (a mellékelt fotó őt ábrázolja, kezében az adományunk egy részével) készségesen körbevezetett minket a telepen, megmutatta azt, hogy milyen körülmények között tartják az állatokat.

Közben elmesélte néhány ott lakó kutya  szomorú történetét, ekkor eszembe jutott Mahatma Gandhi egyik közismert mondása:
„ Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik.”

Azon elmélkedtünk közösen, miért csodálkozunk azon, hogy a megunt öreg kutyákat beadják a „kedves gazdik” a menhelyre, hiszen sokan a saját szüleiket is beadják az öregek otthonába. 

Előfordult, hogy a kutyakölyköket kidobálták a gazdik a  szeméttelepre, ami a kutya menhely szomszédságában van. Itt találtak rájuk az Állatvédő Alapítvány munkatársai.

A  menhely területe tiszta, rendezett, látszik hogy az ott dolgozók valóban szeretik az állatokat. Magdolna elmondta, hogy jelenleg 230 kutyáról, és közel 100 macskáról gondoskodnak. Csak a kutyák naponta 60-80 kg tápot esznek meg. A menhely költségeit nagyrészt adományokból tudják fedezni. Az azonban meglepett, hogy a fő adományozóik németek, és az állatokat örökbefogadók is túlnyomó részt német állampolgárok.

Nem értettem, miért a németek fogadják örökbe inkább az állatokat. Kérdésemre  Magdolna elmondta, azért, mert a magyarok sokallják azt az összeget, amit egy kutyáért kell adni.  Ugyanis amikor egy kutyát örökbe fogadnak a menhelyről, akkor  egy szuka kutyáért 10.000 Ft-ot kell fizetni, egy kan kutyáért pedig 5.000 Ft-ot.  Ebben benne vannak az oltások (a kombinált, és a veszettség elleni is) a mikro chip, és az ivartalanítás díja. Ezt az összeget sokallják a magyarok.
Ezek után még inkább nem értettem az egészet, mivel aki tud számolni, az pillanatok alatt kiszámolhatja, ha egy kutyatartó ezeket  a költségeket saját maga fedezi, sokkal többe kerül neki, mint így.

Természetesen mindenkinek nincs lehetősége arra, hogy örökbe fogadjon állatokat, de ha mégis segíteni szeretnének a Siófoki  Állatvédő Alapítványnak akkor azt  így tehetik meg:
  • Folyamatosan szükségük van önkéntesekre akik segítenek a telep tisztán tartásában, és a kutyák sétáltatásában is. 
  • Folyamatosan szükségük van mindenre ami egy kutya és macska tartáshoz kell: az állatoknak élelemre,  edényekre az etetéshez. 
  • Már otthon nem használt kabátokra, törülközőkre, szőnyegekre, rongyokra minden mennyiségben, mert a hideg ellen ezzel bélelik ki az ólakat. 
  • Kérnek még kutya- és macskajátékokat, pórázt, nyakörvet is.


Alapítványunk  a jövőben rendszeres  támogatója lesz a Siófoki Állatvédő Alapítványnak akikről bővebben olvashatnak a Siófoki Állatvédő Alapítvány honlapján.   

L. D. Katalin