Mi is csillagot követünk?

Vízkereszt az egyik legrégibb ünnep, régebbi a karácsonynál. Görög neve epiphaneia, amely szó szerint azt jelenti: megjelenés, fenn ragyogás, átragyogás. Mitológiai jelentése: az isteni lény személyes megjelenése az emberek között. A korai keresztény gondolkodásban a szó jelentése összefüggött az evangéliumban szereplő fontos eseménnyel, amikor Keresztelő Szent János a Jordán folyónál megkeresztelte Jézust (Márk 1:10,11).

A régi egyházak sokat vitáztak arról, hogy pontosan mikor is volt Jézus születése. Vajon a betlehemi fizikai megjelenés volt az igazi, vagy az isteni megnyilatkozás a Jordán vizénél?

Vízkereszt számos keleti egyháznál a mai időkben is megjelenik a keresztség és az isteni születés ünnepeként. A nyugati egyházban a hagyományok szerint a Háromkirályok napján, vagyis a 12. napon szedik le a karácsonyi díszeket. Ilyenkor helyénvaló lehet a karácsonyi történet olvasása Máté evangéliumának kezdetétől. Az evangéliumi történetből megtudjuk, hogy a három bölcset csillag vezette, de arra nincs utalás a szövegben, hogy ők királyok voltak, sőt még arra sem, hogy hárman lettek volna. (A mágusok perzsiai zoroasztrista papok voltak.) Egy ismeretlen eredetű, de erőteljes hagyomány változtatta a bölcseket három (fiatal, középkorú és öreg) királlyá, és gyakran három különböző (afrikai, kaukázusi, ázsiai) típusként emlegették őket. Nevet is kaptak: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Később az utazók védőszentjei lettek. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba. Ezek szimbolikus ajándékok voltak, a Kisded isteni szuverenitását és bölcsességét, az Ő magasztos papi küldetését a világban és a test halála fölötti uralmát vélték általuk elismerni. Ezek voltak azok az ajándékok, amelyeket Jézus magával hozott nekünk a földi létbe. Az arany Krisztus Urunk királyi voltának a szimbóluma. Gáspár királyként megajándékozta vele a Királyok Királyát. Menyhért a tömjént adta. Eleink úgy hitték, hogy a drága illat összeköti az embert Istennel. A tömjénezést a főpap végezhette. E tisztség neve latinul pontifex, amelynek magyar jelentése: hídverő. Ez tehát Jézusra , mint az Isten és ember között hidat verő főpapra utal. A mirha egy észak-afrikai fa gyantája, Egyiptomban a holtak balzsamozására használták. Ajándékként azt jelképezi, hogy a halál nem uralkodhat el Jézuson, ez tehát előre vetíti a Kis Jézus későbbi sorsát. Mindezeket a minőségeket a tudós doktorok is fölismerték a templomban, amikor a tizenkét éves Jézus

hallgatta és kérdezgette őket (Lukács 2:46,47). Fölismerte Keresztelő Szent János a Jordán folyónál és Mária Magdaléna húsvét reggelén a kertben. Ezen találkozások alkalmával Jézus igaz lénye ragyogott, "megfogyatkozva" ezáltal földi személyiségét. A mennyei fény, amely hajdan csak a bölcseknek világított, most az egész világnak világít. Ahogy Novalis mondja a Lelki énekekben: "Ő a csillag és ő a nap, kút, melyből öröklét fakad". (12/9, fordította Rónay György.) A csillag, amelyet a bölcsek követtek, nem a mennyei messzeségbe, hanem egy házhoz, földi lakóhelyhez vezetett, és útjuk elkerülhetetlen része volt a találkozás Heródessel. Magas törekvésünk, vágyakozásunk helyét keresve talán mi is csillagot követünk. Ez a törekvés mindig a földön valósul meg, szilárdan beágyazva mindennapi életünkbe, földi feladatainkba és felelősségünkbe. Útközben láthatatlan nehézségekkel találkozunk, csalódunk, vagy éppen veszélybe kerülünk, ami arra kényszerít bennünket, hogy irányt változtassunk. De mindezek fölött, sikeren és bukáson, jón és rosszon túl csillag ragyog, és sugarainak tiszta fénye vezet bennünket előre. És tovább előre.