2010. november 22., hétfő

Tanmesék vallások megismerésére/buddhizmus

 
A buddhizmus a történelmi Buddha, Gautama Sziddhárthától ered, aki i. e. 563–483 között élt, a harcosok kasztjába tartozó uralkodó család fiaként. Sziddhártha csodás körülmények között született Indiában, és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett. Azonban megrázó élményt jelentett számára harminc éves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál (vagyis a szenvedés) minden érző lény osztályrésze.

A csillagjósok születésekor megjövendölték, hogy vagy nagy uralkodó lesz belőle, vagy vallásnak szenteli gondolatait. A gyermeket Sziddharthának nevezték el, ami annyit jelent, hogy aki elérte célját. Anyja hét nappal a szülés után meghalt, apja igyekezet fiát minden külső hatástól elzárni. Sziddhartha fiatalon megnősült és mellette hatalmas háremet tartott. Négyszer kocsizott ki, a városban először egy roskatag öregemberrel találkozott, másodszor egy magatehetetlen beteggel, harmadszor egy hordágyon vitt halottal, végül pedig egy aszkétával. A „négy jel” után elhagyta palotáját, feleségét és gyermekét. Hét éven keresztül remeteként vándorolt, de a megvilágosodást nem érte el. Elhatározta, hogy egy fügefa alól, ahová leült addig nem kel fel, míg be nem következik megvilágosodása. Ez hosszú böjtölés után bekövetkezett Sziddhathából Buddha, azaz megvilágosodott lett.

Buddha 30 éves korától 80 éves koráig járta Észak-India útjait és rengeteg tanítványa lett. Nem gondolt egyház alapításra, sem tanításainak dogmába foglalására. Amikor érezte halálát, tanítványainak meghagyta, hogy úgy éljenek, ahogy ő, szorgalmasan törekedjenek a tökéletesség elérésére.

Tanításai:

A szanszkrit nyelven a buddha szó felébredést jelent. Az olyan embereket nevezik Buddhának, akik tévelygéseikből ráébredtek a megismerésre. A Buddha tudását nem tanítómesterétől kapja, nem szent iratok tanulmányozása révén, hanem saját erejéből. A Buddhává válás ezért az ember belsejében lejátszódó megismerési folyamat végeredménye. A már létező Buddhák csak megmutatják az üdvösséghez vezető utat, de a követőnek kell eldöntenie, hogy azon jár-e. a Buddhák is emberek, akik ugyanúgy megöregednek stb., mint más emberek, de a különbség köztük az, hogy ők legyőztek magukban minden szenvedélyt és elvakultságot.

Minden emberi tudás alapja, hogy felismerjük: az élet maga a szenvedés. A szenvedés három forrása: az érzékiség. az életvágy és a tudatlanság. A feladat tehát a szenvedéstől való megszabadulás, vagyis vágyaink feladása. Ehhez ad segítséget a nyolcas ösvény.
Gautama Buddha „Ázsia fénye” a szeretet és könyörületesség megtestesítője. Óriási áldozata, hatalmas lemondása és be nem szennyezett tisztasága igazolja, hogy ő a legnagyobb karmayogi, akit a világ valaha is látott.
Gautama tanításai a következőkön alapszanak:
A négy nemes igazság
  1. a szenvedés létezése
  2. a szenvedés oka
  3. a szenvedés megszűnése
  4. az út, amely a szenvedés megszűnéséhez vezet
A nyolcrétű út: 
  1. Helyes szemlélet: a világ elfogulatlan szemlélete, megértés és megszabadulás a babonától.
  2. Helyes szándék: gondolatok-fennköltek, jóakarat, ártó szándék elkerülése.
  3. Helyes beszéd-szívélyes, nyílt és igaz, tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől.
  4. Helyes cselekvés: békés, tisztességes és tiszta.
  5. Helyes életmód-ami nem veszélyeztet vagy sért egyetlen élőlényt sem.
  6. Helyes erőfeszítés-az önfejlesztésben és önfegyelemben.
  7. Helyes elmélkedés-az elme aktív ébersége, jelenlét, figyelem, tanulás az élettől.
  8. Helyes elmélyedés: figyelem összpontosítás mély meditációban, az élet valóságára való összpontosulás.
Buddha idézetek:
„Az összes élőlény iránti jóakarat az igazi vallás; neveljetek a szívetekben korlátlan jóindulatot mindaz iránt, ami élő.”
„Mások hibáit könnyű észrevenni, míg saját hibáinkat nehéz meglátni. Az ember kirostálja a szomszédja hibáit, mint a pelyvát, de saját hibáit eldugja, mint a csaló szerencsejátékos a hamis kockát.”

„Az igaz vallás jellegzetes tulajdonságai a jóindulat, a szeretet, az igazságszeretet, a tisztaság, az érzelmek nemessége és a szívélyesség.”
„A gyűlölet sohasem szűnik meg gyűlölet által e világban. Csak szeretet által szűnik meg. Ez ősi törvény.”
„Az ember szeretettel győzze le a haragját.”
"Az vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat.”
“Könnyebb száz világi vágyat meghódítani, mint egyről lemondani.”

“Az egészség a legnagyobb ajándék, az elégedettség a legnagyobb gazdagság, a hűség a legjobb kapcsolat.”
“Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.”

"Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal. Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövőnek? Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében."
"Amikor úgy érezzük, hogy elakadtunk és zűrzavar uralkodik körülöttünk, a legjobb háttérbe lépni egy kicsit, időt szánni a gondolkodásra, és emlékezetünkbe idézni a végcélt: Valójában mitől leszünk boldogok? Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni, mi a legfontosabb számunkra.”
„Az olyan érzések, mint az elkeseredettség, a zavartság, a düh, a neheztelés, a harag, a féltékenység és a félelem valójában nem rossz dolgok, hanem: tiszta pillanatok, amelyek rámutatnak arra,hogy mit fojtunk el.”

Krisna-tudatú Hívők
Kereszténység

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése