2018. január 13., szombat

Képek Alapvető Emberi Értékekért Közhasznú Alapítvány 2017. január 11-i fonyódi rendezvényéről.

Vendégünk volt az erdélyi MagRendSzer közösség Kerubok csapata.
Zenés, verses lélekébresztő előadásuk címe: Csend a béke tengerén

A Kerubok csapatát szívből ajánljuk mindazoknak, akik szeretnek meditálni - révülni. Ehhez segítenek hozzá minket az előadásukban hallható magyar mantrák, imák és versek. 



 

 


















Adományozás Balsán 2017. december 19-21.




Évekkel ezelőtt a soproni Szent György plébánián ismertem meg Sereghy János esperes urat, aki Henczel Szabolcs atya barátjaként több alkalommal látogatott Sopronba és volt szemtanúja a már 12 éve folyó adományozásainknak. Egy alkalommal elmesélte, hogy Balsán, ahol családjával élnek mekkora a szükség, hisz nincs munkalehetősége az embereknek. Akkor határoztam el, hogy ha törik, ha szakad, meg kell próbálnom, hogy a távoli kis településre is eljuthassanak adományink.


Kedden reggel immáron harmadik alkalommal hárman indultunk Sopronból és nekivágtunk a hét órás útnak. Lajos egy kölcsön transzporterrel, mi pedig Rolanddal, a párommal egy másik autóval mentünk. Mindkét autó méreténél fogva hál’ Istennek csurig volt rakva adománnyal: tartós élelmiszerek, gyermekjátékok, ruhák, cipők, kabátok, stb.. Soprontól végig szép napsütéses, de dermesztő hideg volt a kísérőnk, de minket a szívünk vezetett, így hatalmas lelkesedéssel róttuk a kilométereket. 450 km jó hangulatban tellett, utunkat néha megszakítottuk egy-egy kv-ra, vagy enni, míg délután immáron harmadik alkalommal megérkeztünk a Tokajtól 40 km-re fekvő kis faluba, Balsára, az alig 800 főt számláló kis faluba.


A falu közepén lévő közösségi házban már vártak bennünket szorgos-segítő kezekkel. A leparkolás után azonnal megkezdődött a kipakolás, szortírozás. Közben meghatottan üdvözöltük egymást: Somogyi Szilviával, a település fiatal és lelkes szívű polgármesterével, Sereghy atyával (a falu görög katolikus vallási vezetőjével) és kedves feleségével, Enikő asszonnyal. Közben figyeltem az ismerős arcokat, azokat, akik 2-3vévvel ezelőtt is oly lelkesen segítették munkánkat. 


Az asztalokra kerültek az aprósütemények, üdítő, tea és sok főre számítva megterítettünk. A gyerekeknek rengeteg szaloncukrot és süteményeket vittünk, melyből szabadon lakmározhattak, így a karácsony hangulatát előkészítve vártuk a családokat. A ruhákat két külön helyiségbe tettük, melyeket másnap a falu asszonyai szortíroztak szét a családok között, kinek-kinek szükség és méret szerint. Gyermekruhák, bébi holmik, etetőszék, gyermek komp, kis járgányok az apróságoknak, felnőtt kabátok, táskák, minden volt, amire szükség lehet. Közel 50 csomagot raktunk össze tartósélelmiszerekből, amibe szétosztásra került szappan, fogkrém, paradicsompüré, száraztészta, rizs, cukor, olaj, tej, konzervek, liszt, csokoládé, levesporok, májkrémek, puding, tea, stb.. Nagy részét aznap este osztottuk ki a meghívott rászoruló családok között, a maradékot pedig másnap délelőtt terveztük személyesen elvinni a kisnyugdíjas időseknek. 2 óra gyors és szervezett munka után elkészültünk és ajtót nyitottunk a kultúrház előtt már várakozó családoknak. Felnőttek, gyerekek jöttek örömmel és foglaltak helyet az adományok körül. Sereghy atya intézett néhány szót a megjelentekhez, köszöntött és bemutatott bennünket azok számára, akikkel 2 és 3 évvel ezelőtt nem találkoztunk, majd átadta a szót nekem. Idén is nagy szeretetettel üdvözöltem a kedves balsai családokat, megköszönve hogy ilyen örömmel fogadtak bennünket. Elmondtam, hogy újbóli látogatásunk szinte egy hazatérés lelki élményével határos, hiszen oly szeretetet, megbecsülést, hálát, vendégszeretet, amit itt mindig kapunk, az ember leginkább otthon, szerettei körében tapasztal. 


Meséltem arról az odaadó önzetlen szeretetről, amellyel soproni barátaim adták össze a közel 1,5 millió forint értékű adományt, útiköltséget. Úgy éreztem abban pillanatban, hogy eltűnik a távolság a két település között, 450 km szertefoszlik és egy szeretet-híd nyílik meg a kettő között, mely összeolvasztja embert az emberrel. És ekkor már azon kaptam magam, hogy a szeretetről beszélek és a magam szeme is megtelik könnyel. Ahogy az emberek egymásra figyelnek szükségben és örömben. Ahogy a fájdalomban, nélkülözésben egymásba kapaszkodnak, hogy szegénységben legnagyobb gazdagságunk a szeretet. Azt vettem észre, hogy több ember szeme is úszik a könnyben, hogy átmegy a szívekig a szívemben túlcsorduló szeretet élménye. Bíztam benne, hogy ezek az érzések erőt adnak majd a további napokra, hónapokra, amikor már nem leszünk velük. Hogy a hit és a kitartás kéz a kézben jár. Hogy az egymásra való odafigyelés, együttérzés kulcsok az életükhöz. Óriási élmény volt látni, ahogy a tekintetek az arcomon csüngtek, ahogy az emberek lelki fülei összpontosítva hallgatták a szavaimat. Ebben a pillanatban éreztem a szeretet óriási és maghatározó erejét, amint körülfonja a kultúrházat, beleköltözik minden ember és gyermek szívébe, átjárhatóvá téve az emberi kapcsolatok minden kötelékét. Itt és most valami nagyon fontos dolog történt: megszületett az egység-élmény. Nehéz volt szavakkal lezárni és levezetni ezt a pillanatot, úgy hogy a szívünkben még sokáig tarthassuk az élményt, de egy éhes kisgyermek felsírt édesanyja ölén és tudtam: most már enni-inni kell és együtt örülni a gyerekekkel a sok-sok játéknak, ajándéknak.


Az estét Sereghy tisztelendő családjánál töltöttük és hálásan falatoztunk Enikő asszony finom rakott káposztáját és ittuk a Tokaj-vidéki finom bort. Atya történeteit és anekdotáit hallgatva gyorsan szállt az idő és hamarosan nyugovóra tértünk. 


Másnap reggel pedig nekivágtunk a falunak, hogy felkeressük az idős rászorulókat, akik tevékenyen serénykedtek otthonaikban, vagy a ház körül. Nagy meglepetés volt mindenhol, amikor bekopogtattunk. Voltak nénik, akik meghatottságtól átitatott, hálás könnyek között köszönték a Jó Istennek, hogy érkeztünk és csomagot vittünk, volt, aki nem is hitte el, hogy van ilyen: valakik „csak úgy” eljönnek 450 km távolságra és adnak. Szeretetet, élelmiszert, gyümölcsöt, melegséget. Kérdezték: miért? mit kérünk cserébe? vagy valami vallási szektától vagyunk? Alig hitték, hogy létezik még az önzetlen adakozó szeretet. Jó volt belépni a hétköznapjaikba, látni a házak portáját, a teraszra szökkenő cicákat, a hidasokat, az ajtó előtt a lavórt, a kiteregetett ruhákat, a mindennapi élet eszközeit. Jó volt ismét pár napra belecsöppeni a Tisza menti kis település életébe, a szerénységben és a puritánságban élő, mégis szívükben gazdag emberek életébe. Jó volt érezni az adás örömét, és a hála, szeretet, megbecsülés érzését. 


Szívünk-lelkünk megtelt mindezen boldogsággal és ezekkel az érzésekkel indultunk másnap újra a hosszú úton, immáron hazafelé.


Az Alapvető Emberi értékekért Közhasznú Alapítvány nevében köszönet minden adományozónak, minden embernek, aki lelkileg, vagy gyakorlatilag hozzátett ahhoz, hogy ez az önzetlenszolgálati út létre jöhessen! Áldás rájuk!


Köszönet: Tóth Lajos-nak és Roland Thiesz-nak, hogy elkísértek!

Sopron, 2017.12.22.


Márkus Barbara

Alapvető Emberi Értékért Közhasznú Alapítvány


























Adományozás a kaposvári- és a nágocsi anyaotthonban 2017. december 18-án



Kedves Barátaim, Ismerőseim!

Ismét adományozhattunk.

2017. december 18-án délelőtt a kaposvári Borostyánvirág Anyaotthon lakói részére nadrágpelenkákat, törlőkendőket, mosószert, és egyéb tisztálkodási szereket adományoztunk, mert elsősorban erre volt szükségük. Az adományokat az intézmény vezetői vették át tőlünk.

Délután a nágocsi Árvácska Anya és Csecsemőotthonnak szállítottunk adományokat. Többek között 12 zsák gyermekruhát, 7 zsák női ruhát, cipőket, játékokat, tartós élelmiszereket, és gyümölcsöt adományoztunk a gyermekek nagy örömére.

Az adományokról és az adományok átvételéről fényképeket készítettünk, ezekből néhányat mellékelek.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a magam és az anyaotthonok vezetői nevében az Alapvető Emberi Értékekért Közhasznú Alapítvány tagjainak, pártfogóinak, valamint az ügyet támogatóknak, akik gyűjtésükkel és anyagi hozzájárulásukkal támogatták, hogy ismét megsegíthessünk két anyaotthont.

Lakatosné Dörnyei Katalin
az AEÉ alapítvány alapítója





2018. január 8., hétfő

Fonyódi rendezvény 2018. január 11.

Kedves Barátaink, Ismerőseink!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt az Alapvető Emberi Értékekért Közhasznú Alapítvány fonyódi csoportjának rendezvényére.

Helyszín: Kulturális Központ színházterme Fonyód, Ady Endre utca 17.
Időpont: 2018. január 11-én 18.00 - 20. 00 óráig.

Meghívott vendégeink az erdélyi MagRendSzer közösség Kerubok csapata. Zenés, verses lélekébresztő előadásuk címe: Csend a béke tengerén

Szívből ajánljuk mindazoknak, akik szeretnek meditálni - révülni. Ehhez segítenek hozzá minket az est folyamán hallható magyar mantrák, imák és versek. A rendezvény ingyenes, azonban a zenekar tagjai adományt hálás szívvel fogadnak küldetésük támogatására!​

A rendezvény plakátjának megosztását köszönöm az AEÉ alapítvány és a Kerubok zenekar tagjai nevében:

Dörnyei Katalin

plakát 

2017. október 1., vasárnap

Tábori nyár…


Néhány kedves család gyermekével az év elején fejest ugrottunk az emberi értékek végtelennek tűnő óceánjába. Közben rájöttünk, hogy csak akkor tudnak a gyerekek ebben a végtelenségben eligazodni, ha a szülők maguk is utat mutatnak, azaz az emberi értékeket, és az értékek megvalósításához vezető utat, tudást, gyakorlatokat maguk is használják egyéni, családi és tágabb közösségi életük folyamán. Az iránytű a szülők kezében van. Ameddig az iránytűt nem tanuljuk meg felnőttként helyesen használni, addig az csak egy értéktelen eszköz.

Így jött létre az érték-megőrző felnőttek tábora Kondorfán vezetésével, ahol az édesapák és édesanyák is belső késztetést éreztek arra, hogy tudatosabb életvitelt alakítsanak ki a mindennapokban, és gyermekeik boldogsága érdekében pozitív megnyilvánulásaikat megerősítsék, nem kívánatos dolgaikat, szokásaikat átértékeljék és élettapasztalatukból keletkező határaikat feloldják.

Míg a felnőttek „játszottak” (játékokon keresztül mélyültek el az értékek világában), addig a gyerekekkel délelőttönként „farkaskodtunk” a közeli fenyveserdőben, mint egy igazi farkas falka, ahol volt a farkasoknak gyűlése és vezére, ahol sok mindent meg kellett oldani az erdő adta kihívások kapcsán, hogy igazi összetartó falka legyünk. Délutánonként pedig kedvékre művészkedhetett az, akinek kedve volt. Egy nap kirándulást szerveztünk a veleméri fény templomhoz, ahol a szülőkkel spirituális játékok segítségével éltünk meg mókás perceket és még szappanbuborékot is fújtunk a templomhoz érkező látogatóknak. Mondhatom, hogy eléggé ránk csodálkoztak. Jó volt újra gyermeknek lenni!

De miért is a szappanbuborék? Mit is szerettünk volna tudatosítani? Vagy ahogy Sai Baba mondja: A testhez való kötődés szüli az alkalmat a viszályokra. Az emberek testileg különböznek egymástól, amelyek lehetnek különböző színűek és képeségűek, de az istenség mindenkiben ugyan az. Az egy ember megnyilvánul a sokban, és ugyan az az egy Isten lakozik mindenkiben. Soha se higgyétek, hogy a test állandó. A test olyan, mint a buborék, az elme, mint egy őrült majom. Ne kövessétek a testet, ne kövessétek az elmét.” Egyszóval a lelkiismeretünket kell követnünk!
Az igyekezet már meg van. Az újfajta tudatosságot is saját gyermekünknek tekintjük és szeretetteljesen neveljük magunkban, hogy egyre bölcsebb legyen. Igyekszünk jó útra terelgetni, a félelmeinket leküzdeni a gyarlóságokat valódi szeretetté kovácsolni. Mind ezt szelídségre és türelemre törekedve tesszük, mert csak a gyengédségnek és türelemnek tud meghajolni a múltunk a bennünk rejlő jóság előtt.

A szülői szeretet - ha önzetlen – áll legközelebb az isteni szeretethez. Habár a gyerekek még nem mindig vannak tisztában szüleik önzetlenségével és nagyszerűségével, később megértik majd, mennyi hálával tartoznak nekik, hogy belevágtak az emberi értékek mélyebb megértésébe és legfőképpen a gyakorlásába.
Jó volt pár napig újra együtt lenni!

A beszámolót írta: Bodrogi Kati

Összefogás

Táborlakók 1


Séta

Templom

Kreativitás

Táborlakók 2


Adományozás Nágocson

2017. szeptember 25-én közel tucatnyi zsák, közel ennyi banános doboz női és gyermekruhát, lakástextilt, cipőt, játékot, valamint élelmiszereket adományozott a nágocsi Árvácska Anya és Csecsemőotthonnak az Alapvető Emberi Értékekért Közhasznú Alapítvány.

Köszönet az alapítvány tagjainak, pártfogóinak, valamint az ügyet támogatóknak, akik gyűjtésükkel és anyagi hozzájárulásukkal támogatták, hogy ismét megsegíthessük az anyaotthont.

Az otthon érkezésünk idején – mint általában – teltházas volt. Jelenleg 35-en lakják, akik közül 22 gyermek. Az adományokat átvevő gondozónő elmondta, hogy azokat a ruhákat, amelyekre nincs szükségük az otthon lakóinak, a Kaposvár közeli Kercseligetre szállítják, ahol szétosztják a környéken élő rászorulók között (erre a településre került egyik korábbi lakójuk a gyermekével, így alakult ki a kapcsolat az anyaotthon és a község között).

Az alapítványunk terveinek és a korábbi évek gyakorlatának megfelelően karácsonykor is viszünk adományt az Árvácska Anya és Csecsemőotthonnak. Mivel a tapasztalatok szerint női ruhából több is érkezett már az intézménybe, mint amire szükség van, viszont gyermekruhákból, játékokból sosem elég, kérjük aki támogatni kívánja az újabb akciónkat, és teheti, ezeket gyűjtse otthonában a decemberi szállítás időpontjáig.

Remek adomány a tartós élelmiszer, vagy a pénz is, amit az alapítványunk számlaszámára lehet átutalni „a nágocsi anyaotthon számára” megjegyzéssel, az utaláshoz a következő adatok kellenek:
Az alapítvány neve: Az Alapvető Emberi Értékekért Közhasznú Alapítvány
Bankszámlaszám: OTP Bank NYRT. 11743095-20017022

Török Tünde

Ajándékozás 

Otthon 

Adományok