2012. december 29., szombat

Az Aranykor küszöbén állunk



Szeretettel köszöntök mindenkit! Elérkezett az emberiség fejlődésének egy új korszaka , amit Aranykornak nevezünk. Mit is jelent ez? Ez az jelenti a hétköznapok emberének, hogy szépen lassan áthangolódunk, más impulzusok érnek minket, más energiák. Erről már sokan és sokféleképpen beszéltek eddig is. Különböző próféciákat hallottunk, mégis miért kell újra beszélni róla, azért hogy segítsen rendet rakni a "fejekben". Más impulzusok, energiák érkeznek hozzánk, és ez sokaknak fájdalmas lehet. Azoknak lesz fájdalmas akik a "régi világba kapaszkodnak, az anyagba",  akik továbbra is hajszolni akarják a sikert, a pénzt, a hatalmat, és az ezzel járó különböző kiváltságokat. Ők az évek múlásával egyre rosszabbul fogják magukat érezni a bőrükben, mivel az ő idejük lejárt.

Sok ember nyílt meg az utóbbi években a magasabb szintű frekvenciák előtt, mert a szívükben érezték , hogy ennél jóval többek vagyunk mi emberek, mint amit a különböző  iskolákban, médiában sulykoltak belénk. Mindannyian ismeritek a rút kiskacsa meséjét, aki valójában hattyú volt. Most eljött az ideje annak, hogy a hattyú mivoltunkat felismerjük, és hattyúként éljünk tovább. Ne törődjünk azzal, hogy mit hápognak körülöttünk a kacsák . :-)

Az Aranykor magas frekvenciájú energiái már most a rendelkezésünkre állnak, de ez nem egy automatikus folyamat. Csak úgy magától nem lesz Aranykor, nem lesz világbéke. Ezt nekünk embereknek kell "felépítenünk" a szabad akaratunk által Isten segítségével. Mit jelent ez a hétköznapi ember számára?

Aki érzi a szívében azt, hogy Ő nem egy "kacsa, hanem egy hattyú" annak egy nagyon komoly döntést kell  hoznia. Hattyúvá kell válnia. Sokan mondják azt , hogy "minden Isten és minden EGY", és vajon hányan élnek így, e szerint? Csak nagyon kevesen.

Ha érzed azt hogy te nem csak egy kacsa vagyis ember vagy, hanem egy gyönyörű hattyú, vagyis Isten, akkor viselkedj úgy mint Isten, ehhez méltón élj! Úgy ahogy azt Jézus tette, és a többi MESTER.


Hogy kell Istenként élni? Minden vallásban le vannak írva a viselkedés szabályai, ez a keresztény vallásban a tíz parancsolat. Ha úgy élsz hogy ezeket a szabályokat betartod (ezek a szabályok  valójában az emberi természetet, az elmét segítenek kordában tartani), akkor az isteni tulajdonságokat valósítod meg itt a Földön.

Istentől való vagy, mint ahogy minden és mindenki. Istenen kívül nem létezik más. NINCS KETTŐ CSAK EGY VAN, vagyis kizárólag csak ISTEN létezik. Isten a lényünk legtisztább esszenciája. Isten maga a BÉKE. Isten maga a SZERETET , ez a szeretet mindig  csak ad, és soha nem vesz el. Istentől kaptuk a szabad akaratunkat  ami által megtapasztalhatjuk magunkat, és  eldönthetjük azt, hogy mit kívánunk megélni, megvalósítani az életünkben. Eldönthetjük, hogy szeretnénk-e részt venni az Aranykor építésében, vagy tovább kívánunk szenvedni egy régi, letűnt korhoz való ragaszkodásunk miatt. Isten maga az ERKÖLCS, mivel nem tesz olyat a teremtményeivel, ami fájdalmat okoz nekik. Mégis miért van annyi fájdalom  a világban? Mert élünk a szabad akaratunkkal, és ezáltal olyan tapasztalásokat élünk meg ami bizony fájdalmas lehet. Amit adunk másoknak, azt kapjuk vissza. Ez  Isten törvénye, és a szabad akarat törvénye. Ha másoknak ártasz, akkor ez olyan mintha magadnak okoznál szándékosan fájdalmat, vagyis mindenkinek. Mert rajtad , vagyis Istenen kívül nem létezik más. Ha az egyik kezedben kalapács van, és ráütsz a lábad ujjára vele, akkor az fáj neked. Aki éli ,és látja hogy MINDEN EGY, abban kifejlődik az ERŐSZAK NÉLKÜLISÉG tulajdonsága, mert Ő tudja , hogy úgy mint az emberi test részei, egységet alkotva összetartozunk mi mindannyian.
Isten nem egy ősz szakállú bácsika, hanem mi vagyunk azok mindannyian. Beleértve a Földünket, a vizeinket, a növényeket és az állatokat is. Amikor lélegzel Istent lélegzed be, amikor a nap fénye melegíti az arcod, az Isten szeretetének a melege. Amikor a szél simogat Isten simogat, az eső Isten csókja. Aki látja az IGAZSÁGOT, az tudja ezt. Ha úgy döntesz teljes szívedből , hogy részt kívánsz venni az Aranykor építésében, akkor fejleszd ki magadban az Isteni tulajdonságokat, és élj úgy, mint Isten megtestesülése. Segítsd a gyermekeket abban, hogy legyen bátorságuk kinyilvánítani Isteni tulajdonságaikat, mutass nekik példát ebben! Segítsd a rászorulókat! Mindig csak adj, adj , adj...     Úgy ahogy azt Isten teszi. Isten az emberiség szolgálója. A világ, és az emberiség  SZOLGÁLATA  a legmagasabb rendű spirituális gyakorlat.
Az Aranykort , az Új Világunk alapjait kezdjük el most építeni. Az "alapozás" nehéz, és fáradtságos munka. Sok kitartást igényel, mivel először meg kell "tisztítani az épületünk" helyét, vagyis saját magunkat.  Ez az "épület" olyan gyorsan fog felépülni, amilyen kitartóak leszünk mi az építkezésben. Ehhez kívánok mindenkinek sok erőt, hitet, és kitartást!

Isten áldásával kívánok Nektek Boldog, Békés, Szeretetteli  Ünnepeket!
Lakatosné Dörnyei Katalin
2012. december 22.

Meleg étel, tartós élelmiszer, sütemény- és ruhaosztás Sopronban

Háromszáz rászorulót, hajléktalant és szegény családot segítettünk adományokkal a soproni Szent György Plébánia termében.

 




Facebook Hozzászólások, köszönetek:

> Körmendi László:
> "Nagyon megható amit csináltok, gratulálok a "csapatnak" !"

> Tóth Lajos (önkéntes biztonsági őr):
> én Köszönöm, hogy ott lehettem Tudjátok a szeretet olyan, mint egy magányos hegyi kunyhó. Csak az van benne, amit magaddal hoztál... És Ti nagyon sokat hoztatok magatokkal...

> Márkus Barbara (szervező)::
> A legszebb az egészben, hogy többnyire olyan házi készítésű süteményeket, meleg egytálételeket készítettünk és osztottunk, amit magunk készítettünk. Gusztusosak, finomat. Amilyet a családunknak is főzünk. Ezt megosztani másokkal a legcsodálatosabb dolog! Tisztelni azokat is, akiknek nincs mit enni, vagy meleg ruha, vagy hol lakni. Ha mi szeretettel és tisztelettel fordulunk feléjük, számukra is értékké válik, amit adni szeretnénk: az étel, a ruha, és ami a szívünkben van. 

 











 
> Edvy Katalin:
> Gratulálok !

> Böcskey Gabriella (önkéntes):
> És még az a szép, hogy egy hangos, méltatlan szó el nem hangzott. Kivárta mindenki a sorát, még akkor is, ha már epekedve állt egy falat sütemény előtt, ami számára egyébként elérhetetlen... Végtelenül hálásak voltak nemcsak az ételért, hanem, hogy néhány pillanatra újra emberek lehettek...

> Köszönök Mindent Barbika! Először Neked, azután azoknak, akik önzetlenül velünk voltak ebben a néhány órában! 

> Melani Wograndl (önkéntes fiatal):
> szeretettel a szivemben tettem !

> Wograndl Rosta Katalin (önkéntes):
> Meghato es felemelo erzes segiteni!Magam is tobb lettem altala.Halas vagyok ,hogy ott lehettem!

> Hegedűs Zsolt:
> de jó ezt így látni..., sajna nem lehettem veletek

> Szarka Viktória:
> Köszönöm a szervezést...Köszönöm...Ez a példa, cselekedet is azt bízonyítja,h az emberek alapvetően jók..és az emberek változnak,rájöttek,hegymás felé kell fordulni...

Étel és ruhaosztás Mosonmagyaróváron

Hát, hol volt, hol nem volt....
Édesanyám elment, ezzel kezdődött minden. Hátrahagyott holmiját pakolgattam a lakásán, közben volt időm gondolkodni. Az első, mit tegyek ezzel a rengeteg felhalmozott értékkel, ami már számomra nem az. A sajátomat mindig felajánlottam a rászorulóknak, azt gondoltam, a legjobb megoldás most is ez lesz.


Boldogan csomagoltam a hajléktalanoknak, hiszen indul a tél, A meleg holmikból sohasem elég. Jónéhány zsákkal elindultam, az ajtót nagyra tárták előttem, amikor odaértem. - Máris indult a panaszáradat. A lakók elmesélték, hogy őket is utolérte a válság. Korábban vittem már többször a szállóra ételt, de akkor nem éreztem, hogy ennyire napi gondjaik lennének az ellátással. Például, hogy szombat ,vasárnap, mikor mi nagykanállal eszünk, ők maximum csak zsíroskenyeret esznek ha.... Ekkor rögtön visszaemlékeztem, hogy milyen szép volt, amikor segítettem Győrben ételt és ruhát osztani. Mostanában nem hallottam ilyen lehetőségről, Óváron meg eddig még soha. Azonnal eldöntöttem, én megszervezem itt, helyben, a saját városomban. Méghozzá oly módon, hogy hagyománnyá váljon.


Hazamentem, azonnal jegyzeteltem, számoltam, osztottam, szoroztam, főztem, sütöttem, elméletben. Ez úgy egy hónapja történt. Aztán amikor kigondoltam a menüt, a helyszínt, az időpontot, akkor jött a neheze. Munka mellett mindezt megszervezni, beszerezni úgy, hogy szinte száz százalékban természetbeni kis tétel adományokból. Mert hát mostanság mindenkinek a pénz a legkevesebb.

Ám a Jóisten első pillanattól fogta a kezemet. Az emberek boldogan adakoztak, nem kellett kérni, csak meséltem, mire készülök, már nyitott is mindenki. Segítünk, örülünk. Csak ezt hallottam. Ennek a munkának minden pillanata csodálatos volt.
Aztán eljött az idő, az étel és ruhaosztás napja. Ekkorra már újabb jelentkezők csatlakoztak állandó segítőnek. Hát nem csodálatos? Mindenben jön a SEGÍTSÉG, csak jó dologba kell kezdeni. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó. Ez a fáradtság mégis valahogy más volt. Látni a hálás, csillogó szemeket. Muszály folytatni!!!
Folytatom.

Hallottam, hogy a fiataloknak is kötelezően előírják az iskolában a szociális munkát. Nagyon helyeslem, így arra gondoltam, ha ezt a szolgálatot rendszeressé tennénk itt Óváron, illetve komolyan szervezetté, akkor egy idő után átvehetné a fiatal generáció a stafétabotot. Szép lassan menni városról városra, faluról falura, mindenütt kis közösségeket alkotva.

Szeretettel: Vali