Zoroaszterizmus

Több ezer évvel ez előtt, Észak – Ázsia területén élt az árja nevű népcsoport. Az árja szó jelentése nemes jellemű. Az idő múlásával, az Indo - Európai árja nép két csoportra szakadt. Az egyik csoport nyugatra vándorolt Európába, míg a másik csoport kelet felé vette útját. A keleti csoport további két részre szakadt, az egyik a mai Irán területén telepedett le, míg a másik az Indiai - Alföld területén foglalta el helyét. Akkoriban modern iráni vagy perzsa nyelvet beszélték , az Aryanam Vaego lakói, melynek jelentése ”az árják földje”. Irán neve is ebből az eredeti névből fakad. Érdekes, hogy az Indiában letelepülő árja népcsoport is hasonló nevet adott az új területnek – Arya Varta nevet, amely szintén az árják földje jelentéssel bír. A perzsa területen élő népek Mazdasyani Din vallását gyakorolták. A Din hitet, míg a Mazdasyani a Teremtő Egy Isten imádatát jelenti. Az árják egyébként igen komoly hatást gyakoroltak az indiai félsziget kultúrájára szent irodalmukkal, a védákkal, e szövegek mind a mai napig a hindu vallás magvát alkotják.

Akkoriban született Zoroaszter próféta [néha Zarathushtra-ként hivatkoznak rá], aki a korábbi vallási megközelítések lényegét és formáját alapozta meg, amely napjainkban Zoroaszterizmusnak nevezett valláshoz vezetett. Ez volt a világ legkorábban megjelenő vallása, amely a Judaizmusra, Kereszténységre és az Iszlámra gyakorolt hatása miatt is kiemelkedő jelentőségű, amelyek jóval később, de ugyan ezen a földrajzi területen keltek életre. E vallás kezdeti történelme kissé homályos, de Zoroaszter próféta megjelenése után már könnyen felismerhetővé váltak az eredeti vallás alapjai. 

Zoroaszter Perzsia nagy prófétája volt. A szájhagyomány szerint a Szpitama nevű papi nemzetségből származott. Aveszta nyelven, zarathushtra az arany fénylő csillag jelentéssel bír: zara [arany] + thush [fénylő] + stra [csillag]. Úgy tartják, hogy fényességgel borította el a helyet, ahol világra jött. Hat éves korában, a fiatal fiúcskát egy bölcs öregember gondjaira bízták, aki tanította és vezetgette a fiút. Azt mondják, hogy a gonosz elméjű emberek, akik felismerték az emberiség számára tanúsított fontos szerepét, sok kísérletet tettek a fiú meggyilkolására. Tizenöt éves korában Zoroaszter már komolyan vette a vallást, húsz éves korára pedig elhagyta otthonát és a hegyekbe, egy barlangba költözött 10 esztendőre, hogy a meditációnak, az elmélkedésnek és spiritualitásnak szentelje magát. A hosszú egyedüllét után Zoroaszter megvilágosodott, és készen állt széles tömegek tanítására az igazságról, és az általa átélt Ahura jelenésekről. Erre az időre tehető a Zoroaszterizmus születése.

Zoroaszterben megvilágosodott, felismerte hogy Ahura Mazda az egyetlen, örökkévaló teremtő Istenség a legbölcsebb úr, mindennek a jóságos teremtője. A világ eredetileg jó volt, a rossz, a romboló szellemtől Ahrimantól származik, akinek pusztító természete van. A perzsa vallás szerint a világ a jó és a gonosz erők harcának csatatere. Az ember testi és szellemi léttel rendelkezik; kötelessége és felelőssége választani jó és rossz között. A két erő, a jó és a rossz örök küzdelmet vív egymással, s ez a harc okozza a világ menetét. Amikor a gonosszal való küzdelem eléri tetőpontját, a világ helyreállíttatik abba a tökéletes állapotba, amilyennek teremtője eredetileg megalkotta. A vég idején feltámadnak és megítéltetnek a halottak. Akik a rosszat választották, büntetést kapnak, az igazak pedig istennel lakoznak a tökéletes örökkévalóságban. 

Saját törzse nem fogadta el tanítását, így kénytelen volt elhagyni azt. Eleinte Zoroaszternek kevés követője volt, de tíz évvel később, munkája meghozta gyümölcsét. Vishtaspa herceget, az északkelet iráni fejedelemség királyát sikerült megnyernie tanításainak. Vishtaspa herceg azt akarta, hogy Zoroaszter szálljon vitába és bizonyítsa be, hogy az ő új tanításai a régi tanítások felett állnak. Zoroaszter eleget tett a kívánságának. Vishtaspa herceg csodát is kívánt tőle, bizonyítékul arról, hogy ő valóban Isten küldötte. A kérésre Zoroaszter egy edénybe tüzet gyújtott minden fűtőanyag nélkül, de a tüzes tál senkit nem égetett meg, amikor azt a tenyerében tartotta. Másik csodája egy élő virág teremtése volt, amelynek levelei a királynak szóló parancsokat tartalmaztak az új hit felkarolásával kapcsolatosan. Vishtaspának ez sem volt elegendő és azt kívánta, hogy Isten angyalokon keresztül szóljon hozzá. Így angyalok jelentek meg álmában, akik megerősítették a királyt. Ezekben az időkben, Zoroaszter ellenségei cselszövést terveztek és bűzös dolgokat rejtettek az ágya alá, majd azt mondták a királynak, hogy Zoroaszter fekete mágiával foglalkozik. Habár Zoroaszter azt tanácsolta, hogy imához csak tiszta dolgokat használjanak, az ágya alatt mégis bűzös dolgokat találtak. Azt hazudták róla, hogy titokban a gonosz erőket imádja. A király, kutatást rendelt el és a cselszövők által elrejtett orrfacsaró, bűzös dolgokat meg is találták. Így a király börtönbe vetette Zoroasztert. Időközben a király kedvenc lova megsebesült és megbénult, senki sem tudta meggyógyítani. Zoroasztert hozták elő a ló gyógyítására, és azt ígérték, ha meggyógyítja a lovat, akkor a király és a családja is segíteni fog a tanítások széleskörű terjesztésében. A ló meggyógyult, így Vishtaspa király védelmébe vette Zoroasztert és az egyre erősödő és egyre nagyobb teret nyerő új vallást. 

A perzsák természetesen nem fogadták volna be az egyistenhívő elképzelést, ha a küzdelemben nincsenek ott a jól ismert szellemek. Ez alapvetően Zarathustra filozófiájával ellentétes elképzelés volt, de a próféta mégis beépítette a vallásba. Ily módon Ahura-Mazda és Szpenta-Majniu oldalán áll a hat ősi jó szellem. A Jóindulat, Igazság, Hatalom, Mértéktartás, Egészség s a Halhatatlanság. Míg a másik oldalt a démonok serege segíti élükön két vezérrel, a Rossz Gondolattal és a Hazug Beszéddel. A Zoroaszter vallás rendkívül fontosnak tartja, a környezet tisztaságának megőrzését, és élesen elkülöníti a tiszta és tisztátalan dolgokat. Tiszta és szent pl. a tűz, Ahura Mazdá szimbóluma, amely elűzi a sötétséget és a démonokat. Tisztátalan viszont a levágott haj, köröm, kiváltképp pedig az emberi holttest, melyet épp ezért nem szabad semmilyen módon eltemetni nehogy megfertőzzék azt, amibe helyezték. A halottakat ezért magas tornyokba, a "hallgatás tornyai"-ba helyezik. A zoroaszterizmus etikája így lényegében a jó és rossz, az igazság és hazugság, a fény és a sötétség közti választás lehetőségére épül, s arra, hogy a földi cselekedetek, hozzáállások befolyásolják a halál utáni állapotot.

A Zoroaszter vallás szertartásai között az egyik legfontosabb a házi oltártűz örökké égő lángja. Erről a szokásról azt tartják, az ősidőkből származik. Zoroaszter tanítása szerint a tűz, az igazság és a becsületesség jelképe, az Asa, amely a Dharmával, Isten eredendő fényével, a helyes cselekvéshez fogható. Ez Isten fénylő szimbóluma ami különös megbecsülést érdemel a vallásban. A látható tűz egyben materiális jelképe is sok más tűznek és fényességnek, mint például a tiszta szeretetnek és részvétnek. Létezik egy ezzel kapcsolatos, különleges ima is: „A belső tüzünk tanítson és világosítson meg bennünket.” Az imát gyakran mondják a szentelt tűz előtt, amit a fő templomokban táplálnak. A tűz lángja, illetve a Nap, vagy a Hold előtti imádkozás pedig segít az Asára (Dharmára – helyes cselekvésre) összpontosítani. A látható tűz a minden atomot átható energia materiális jelképe is, amely jelen van az egész univerzumban, melyben a lángok és fények, az odaadó szeretet és a megérzések fénylejei. Ezek vezetnek minket, az imádság szerint: ”A belső tüzünk, amely vigyáz minket, tanítson és világosítson meg bennünket.” Más szavakkal ez a belső tűz a lelkiismeretünk. 

A későbbiekben, a szomszédos uralkodó megszállta a királyságot, hogy megtagadja az új hitet. Amíg a fegyveres harcok kint zajlottak Zoroaszter a templomban tartózkodott áhítatba merülve. Egy katona a támadók sorai közül berontott a templomba és halálos döféssel megölte Zoroasztert.  Ekkor Zoroaszter 77 éves volt.  Zoroaszter után nem sok tárgyi emlék maradt fenn a mohamedán üldöztetések miatt, de különösen fontos a zoroasztriánusok Avesztája. Az Avesztának a legfontosabb része az, amelyben a különböző istenségekhez szóló himnuszok, a huszonnégy jast található. Nagy részük még Zoroaszter előtt készült, ezek a Mithrashoz szóló himnuszok. A Zoroasztertől származó többi tizenhét himnusz, a gáthák alkotják, melyek fordítása nem könnyű feladat, nehezen értelmezhető. Zoroaszter nem új mítoszokat teremtett, hanem a már meglévőket formálta át, az egyén szerepére téve a hangsúlyt. Így a gátháknak is az a célja, hogy a hívők belőlük erőt meríthessenek, felébresszék a már ismert jó gondolatokat. Az egyén döntése, ítélőképessége, véleménye és a személyes felelőssége a kulcsa Zoroaszter tanításainak. Egy Zoroaszter hívő életének vezér gondolata a tisztaság, amely  fizikai, erkölcsi, mentális és spirituális szinteken is tükröződik. Alázattal és őszintén kell az igazságot beszélni. A bensőből áradó lélekkel és a mindenhol jelenlévő istenség segítségével, bátran szembe kell nézni az élet nehézségeivel. Amennyiben a Zoroaszterizmus felfogása az életről a gonosz elleni harcon alapul, akkor nagyon oda kell figyelnünk a kísértésekre, mert egyszer vissza kell térnünk a mennyei otthonunkba, ahol számot kell adnunk tiszta és becsületes cselekedeteinkről.