2014. január 9., csütörtök

Isten keresése

Kereslek végtelen utakon
Életeken át,
Hozzád húz a fájdalom
és az öröm egyaránt,

Mindenben létezel és mégsem
Vagy sehol,
Számtalan életen át hiányzol.
       
Néha megérintesz és elsuhansz
Újra,
Hosszú évek óta vágyom
Az útra.

Sehol sem lellek meg
Bár tudom,
Hogy legbelül vagy,
belül valahol.

Évek telnek el és én
Állok az úton.
Merre keresselek Téged,
Már magam sem tudom.

 Egyszer aztán mikor
Feladom a reményt,
Te szembe jössz velem,
S tükröm. Te lész!                                

Lakatosné Dörnyei Katalin

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése