"Ahol a szeretet elkezdődik, ott véget ér az erőszak. A szeretet mindent legyőz."
Leonardo da Vinci egyszemélyben festő, szobrász és feltaláló volt, művei még ma is ezreket gyönyörködtetnek.
A festő történetünk idején Milánóban, Itália egyik nevezetes történelmi városában élt. A parasztok még ma is legendákat mesélnek életéről. A vásártér egyik sarkát akkoriban madárkereskedők foglalták el. Gyönyörű madarakat árusítottak kalitkákban. A kis énekeseket Olaszország nagy erdőségeiben fogták, vagy aznap lopták ki a fészekből. Leonardo mindennap végigment a piactérre vezető utcán, és mindig meg lehetett találni a piacnak abban a sarkában, ahol a fekete szemű parasztfiúk a megrémült, szárnyukkal csapkodó, vergődő rabmadarakat árulták. Ezek a szakadt ruhájú, mezítlábas legénykék már lesték, mikor tűnik fel az utcán, majd egymást bökdösték, amikor a bolond festőt megpillantották, hiszen biztos üzletet sejtettek. Akármennyit is vásárolt össze egy-egy nap, a következő napon még többet akart. - Mire kellhetnek neki? - kíváncsiskodtak a fiúk, és talán te is szeretnéd tudni. Kövessük őt az úton, miközben átvág a nyüzsgő piactéren. Karja tele kalitkákkal, sőt még a hátán is kalitkák lógnak. A pletykás parasztok megmosolyogják, és háta mögött ujjal mutogatnak rá. A festő folytatja útját, míg ki nem ér a tágas rétre és a csalitos erdőszélhez, majd nagyon óvatosan, szelíden, örömtől sugárzó arccal egymás után nyitja ki a kalitkákat, és szabadon engedi a madarakat. A nyári égboltot boldog madárdal és füttyszó tölti be, amikor a madarak szabadságuk feletti szilaj örömükben a kék ég felé szárnyalnak. Leonardo da Vinci ott áll, és élvezettel figyeli a kis szárnyasokat, örömük ott visszhangzik az ő szívében is.Nem lehet eléggé csodálni a nagy festőt Isten kis teremtményei iránti szeretetéért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése