Képzeld el, hogy épp az autódban ülsz, és egy zsúfolt úton araszolsz a csúcsforgalomban. Zaj és füst vesz körül mindenhonnan téged, ahogy az emberek a munkahelyükre igyekeznek. Hirtelen a forgalom megáll. „Ó, ne!” – kiáltasz fel mélabúsan. „Nem akarok még egy forgalmi dugót!” Fékek csikorognak, dudák kürtölnek, az emberek a bajuszuk alatt átkozódnak. Érzed, ahogy felmegy benned a pumpa; már megint elkésel.
Ahogy azzal küzdesz, hogy az érzelmeidet palástold, egy feletted elszálló repülő vonja el a figyelmedet. A repülő hamarosan eltűnik, a kék égen azonban elidőzik kicsit a szemed. Látod, ahogy a madarak méltóságteljesen szállnak az égen. Néhányuk egy rövid szárnycsapás után megpihen, hogy tovább vigye őket az áramlat. Mély levegőt veszel, ahogy szemre vételezed a hatalmas eget, melyet művészi felhők tarkítanak. A látvány fensége olyan békével és nyugalommal tölt el, amelyet már régóta nem éreztél. Amint pár értékes és végtelen pillanat eltelik, a szíved menedéket talál a természet nemességében. Úgy érzed, hogy mély nyugalmat tapasztalsz; érzed, ahogy a feszes izmok ellazulnak, lélegzésed elmélyül és egyenletesebbé válik, tested feszültsége egy sokkal kényelmesebb helyzetbe kerül a kocsiülésen.
Erről jut eszedbe – forgalmi dugóba keveredtél. Ahogy körülnézel, és a káoszt vizslatod, különös módon nyugodtnak érzed magadat. Olyan, mintha egy lennél a sok madár közül, és csak mint megfigyelő tekintenél le a kaotikus jelenetre alattad.
Az előtted álló jármű elindul; te is megindulsz, úgy érzed, hogy megfiatalodtál és felélénkültél. A forgalmi dugónak vége, de tudod, hogy valami csodálatos dolog vette kezdetét az életedben. Felfedezted, hogy milyen felemelő, átformáló ereje van annak, ha egy kellemetlen helyzetet madártávlatból szemlélsz. Eltökéled, hogy megtartod ezt az erőt a jövőben is, bármikor érjenek is kellemetlenségek.
Amikor előre nem látható világi vagy személyes események kénye kedvére vagyunk kiszolgáltatva, és nem tudjuk a helyzetet irányítani, elveszítjük a hatalmunkat az események felett. Azok, akik hagyják, hogy ez magukkal ragadja, az ebből eredő stressz hatására megrendülhetnek. Másrészt, ha egy gondterhes helyzetet madártávlatból szemlélünk, az segít abban, hogy farkasszemet nézzünk a nehézségekkel, és erőt ad. Ahogy a forgalmi dugó is, bármennyire kényelmetlen legyen is, sosem tart örökké.
Buddha azt mondta: „Ha valaki sosem szenvedett, sosem kapott áldást.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése