A 22 résztvevő többségének az
első nap a lenyugvásról, a lelassulásról, és annak megszokásáról szólt, hogy
nem fog csörögni, rezegni a telefonunk, hisz ki van kapcsolva.
A különböző gyakorlatokkal,
meditálással az önmagunkra figyelés volt a fő cél. Annak megfejtése, kik
vagyunk valójában. Merthogy eredendően békés, boldog embereknek születtünk, ami
időközben elveszhetett valahol, de megtalálható..
Természetesen főszerepet kapott a
szeretet megélésének tudománya, ami valójában életünk alfája és omegája, de ezt
sokunknak tudatosítani kell, mert elvesztünk a mindennapi verkliben,
megélhetési, megfelelési kényszerekben.
„Az elme a titkárnő, a szív a
főnök. Nekünk nem a titkárnővel van dolgunk, hanem a főnökkel, vele
foglalkozzunk” – mondta Kati.
Sokat tanultunk az olykor személyre
szabott útmutatásaiból, és a tapasztalataink egymással történő megosztásából. A
foglalkozásokon kívül szigorú csend volt az úr, nem beszélgettünk, csak a
fákkal, virágokkal, havas tájjal..
Ki lehetett bírni! 😊
Török Tünde
(kuratóriumi tag, és volt táborlakó)
.jpg)
